A marketingtervről

CégbarátA marketinggel foglalkozó előző írásainkban  már eljutottunk addig, hogy elfogadjuk, a marketingstratégiai terv olyan alapdokumentum, mely nélkül kár is belevágni egy vállalkozásba.

Ha van egy terv, az még nem jelenti, hogy attól menetközben nem lehet eltérni, de arra mindenképpen jó, hogy segítsen megtartani az irányvonalat és átgondoltabbá tegye a lépéseket.

Most átvesszük, hogy miből is kell állnia általánosságban egy marketingtervnek.

Mindenekelőtt egy célmeghatározást kell tenni, mi az üzleti célja a vállalkozásnak, milyen tevékenységgel próbál bevételre szert tenni. Ehhez meg kell adni a cél eléréséhez szükséges kulcsindikátorokat (KPI). A célmeghatározás és azon belül is a jó célmeghatározás az alapja az egész tervnek. Minden további lépést ennek fényében kell megtenni, determinálja az egész további folyamatot. A terv készítésének legvégéig szem előtt kell tartani és valójában a céllá válik a vállalkozás.

Jó ötlet, ha többen vesznek részt a vállalkozásban, ha a releváns szaktudású emberek összeülnek és rögzítik a kiindulási pontokat. Ha a sarokpontokban a vezetők megegyeznek, egy közös bázis jön létre, amely már önmagában összekovácsoló erővel bír. Itt kell rögzíteni az alapstratégiát. Itt mindjárt ki kell térnünk az üzleti tervre, amellyel a marketingtervnek szorosan összhangban kell lennie. Célszerű mindkettőt párhuzamosan, egymásra figyelemmel elkészíteni. A kettő terv nem ugyanaz, mert más-más területeken vannak hangsúlyosabb témáik, de a találkozási területeken pontoknak egyezniük kell.

Majd következhet a piacelemzés: hogy épül fel a keresleti oldal (vevő, pénzügyi lehetőségek) és miként néz ki a kínálati oldal (saját piaci helyzet, versenytársak helyzete) nagy vonalakban.

Ezután a piacelemzés egyes részeit kell alaposabb vizsgálat alá vetni, ekkor alakulhatnak ki a részstratégiai elemek, ha több tevékenysége van egy cégnek.

A lényeg, se alul, se fölül ne kezeljük a piacot. Annyi energiát fektessünk a piacelemezésbe, amennyi értelmes és szükséges. Vizsgáljuk meg a gazdasági, társadalmi, technológiai környezetet, iparági trendeket, versenytársakat, piaci előnyöket-hátrányokat (SWOT – elemzés).

A vevők részletes elemzése önálló részt igényel, melynek során a földrajzi elhelyezkedést, demográfiai jellemzőket, életformajegyeket és viselkedési formákat veszik górcső alá.

Csak a realitások talaján szabad állni ezen elemzéskor és inkább szűkebb, de valóságosan elérhető megrendelőket kell megcélozni. A „sörétes puskával” való célzás a vállalkozásoknál nem célravezető, inkább szétforgácsoló jellegű és a negatív visszacsatolások visszahúzóak a motivációra.

Az humán és a tárgyi erőforrásokat is elemezni kell, költségvetést kell készíteni, megtérülést fel kell mérni és a kockázatokat sorra kell venni, valamint az elhárításukhoz szükséges eszközöket.

A vezetői összefoglaló rendre a tervezési folyamat végén készül el max. pár oldalnyi terjedelemben, célja, hogy átláthatóan és röviden közreadja a tervben részletesebben szereplő információkat. A vezetői összefoglaló tartalmazza a termék/szolgáltatás rövid leírását, annak pozícionálását a piacon, a célpiac meghatározását, a versenyelőnyeit, marketingcélokat és főbb taktikai eszközöket, elérendő célszámokat és kulcsmutatókat.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégiai modellek

CégbarátA marketingstratégia a vállalti tevékenységek piacorientált szempontú összehangolt kivitelezését jelenti.

Egy kisvállalatnak is van egy egész vállalkozást érintő alapstratégiája és van részstratégiája is, amely egy kisebb tevékenységszegmens jellegzetességein alapul.

A stratégia-/tervalkotás lényege, hogy a tényeket az elképzelésekkel hozza összhangba, a vágyakból realitás legyen.

A modellezési folyamathoz léteznek „mankók”, amelyek általában minden vállalkozás esetén felmerülő szempontok, természetesen ezek bővíthetőek is a vállalkozás specialitásai okán.

A korábban már említett 4P-modell a következő.

A termékpolitika (product) célja, hogy a terméket a vevői igényeknek megfelelően alakítsák ki mind fizikai, mind esztétikai, mind szimbolikus jellemzőket, akár ígéreteket is ideértve. Egy terméknek vannak minimális jellemzői és vannak többlettulajdonságai. A termékek alapvetően kétfélék lehetnek: újabb termék előállítására szolgáló termékek (B2B: business to business, szervezetközi) és a fogyasztási termékek (B2C: business to consumer, szervezet és ember közötti). Az előbbiek pl. gépek, alkatrészek, alapanyagok, az utóbbiak a fogyasztók által közvetlenül felhasznált termékek. A termékpolitika kiterjed a piaci igények alapján történő terméktervezésre, -fejlesztésre, minőségbiztosításra, garanciavállalásra. Ebben a politikában van helye a márka-kialakításnak is, mely arra szolgál, hogy a vevő egy egyszerű információhoz kösse a termék pozitív és más terméktől megkülönböztető minőségi tulajdonságait. Egy márkának (pl. eladás esetén) nemcsak a termék az értéke, hanem az emberekben évek alatt kialakított bizalmi érzéscsomag is, mely vásárlásösztönző.

Az árpolitikai tevékenység (price) arra irányul, hogy felmérje a termelési költségek és a piaci lehetőségek alapján kialakítható árat. Ennek során költségvetési vizsgálat történik, fogyasztói hajlandóságot mérnek, árdifferenciálási lehetőségeket (akció, árengedmény, felár) vesznek górcső alá, hitelkonstrukciókat vizsgálnak.

Az értékesítési politika (place) azt célozza, hogy feltárja a termék és a fogyasztó közötti eljuttatási útvonalat mind vállalaton belül, mind az értékesítési piacon. Az elosztási folyamatnak irányítottnak és átgondoltnak kell lennie, hogy minél rövidebb és hatékonyabb úton jusson el a termék a felhasználóhoz, a két végpont között nem kallódjon el a termék (pl. álljon túl sokáig raktáron, eldugott bolt polcain ne porosodjon). Kiválasztják a kereskedelmi útvonalakat, az ehhez optimális partnereket, az értékesítési csatornák meghatározását, logisztikát, termelési ütemezést, raktározást.

A marketingkommunikációs politika (promotion) ahhoz szükséges, hogy a vevőket tájékoztassa a termék létezéséről és előnyeiről, akár igénykielégítő, akár igényébresztő is lehet. Leginkább reklámként találkozunk vele, ebből is látható, hogy a marketingtevékenység nem egyenlő a reklámmal, az csak egy része a teljes marketingtevékenységnek.

Két alapmodellje létezik a marketingtervezésnek: az AIDA-modell és az 5M-modell.

Az AIDA-modell négy elemre épít: figyelemfelkeltés (attention), érdeklődés ébresztése (interest), vágy keltése (desire), cselekvésre ösztönzés (action). A vevők ezen pszichikai becserkészése az emberi természet állandósága miatt mindig sikeres, csak a megvalósításának formai eszközeiben kell változatosságot felmutatnia a marketinges kollégáknak.

Az 5M-modell az AIDA-modellnél tágabb, nem csak a vevőre fókuszál. A reklámcél (mission) mellett a költségvetés (money), a terméküzenet (message), a médiaütemterv (media) és a folyamat előtti, alatti és utáni hatékonyságmérés (measurement) is helyet foglal. Ez egy tágabb elemzési tevékenységet igénylő módszer.

A szolgáltatásmarketing már a 4P-t egészíti ki manapság, amelyet a szolgáltatás terméktől való jellemzőinek eltérősége igényel. A szolgáltatás a terméknél sokkal egyrészről változékonyabb, másrészről virtuálisabb értékkel rendelkezik, tárolhatatlansága miatt jobbára egyidejűleg merül fel a biztosítás és igénybevétele is. A 4P így 7P-re bővül, mert biztosítani kell az emberi tényezőket (people), szolgáltatás tárgyi környezetét (physical evidence) és a kiszolgálás menete (process).

A vállalat hatókörén kívül eső tényezőket a PESTEL módszerrel vizsgálják. E tényezők: a politikai (political), gazdasági (economy), társadalmi (social), technológiai (technological), környezeti (ecological), jogi (legal).

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégia

A mai marketing már a termékötlet fázisában, a termelési folyamatban nagyon korán, szinte az elején fontos egy vállalkozás számára.

Ezért ma már nem lehet egy kisvállalkozás számára sem a  marketinget figyelmen kívül hagyni, ezzel a területtel hozzáértően kell foglalkozni, bármennyire is első pillantásra távolnak tűnik valaki számára ez a foglalatosság.

Ráadásul napjainkban a marketingtevékenység áttevődött javarészt az internetre, amely feltételezi, hogy releváns ismeretekkel rendelkezzünk az informatika világáról és az internet nyújtotta lehetőségekről.

Egyenesen egy kisvállalkozás korai vesztét okozhatja a kidolgozott marketingstratégia hiánya, holott általános a vélekedés, hogy enélkül is növekedhet egy vállalkozás, hozhat nyereséget.

Ha jól belegondolunk, akkor marketingstratégiája az őstermelő nénikének is van, legfeljebb nagyságrendjében kisebb. Nem visz ki senki sem a piacra olyan terméket, amelyről nem tudja, hogy valamekkora keresletre számíthat. Sok esetben ki nem mondottan, hallgatólagosan folyik marketingszempontú tevékenység egy vállalkozásnál, csak legfeljebb nem nevesítik, nem különítik el önálló tevékenységgé.

Kisvállalkozás sem működhet anélkül, hogy ne legyen megtervezett lépéssorozata, különben nagyon gyorsan szögre akaszthatja a vállalkozási engedélyét. Tehát a tudatos tervezés s siker kimondott/ki nem mondott titka.

Kétirányú lehet már kezdetekben a marketingstratégia: igénykielégítő vagy igényteremtő.

Az igénykielégítő marketingről akkor beszélünk, ha a vásárló ismert szükségleteinek ellátására törekedő terméket, szolgáltatást szeretnénk kínálni. Ez egy viszonylag egyszerűbb marketingstratégia kezdete, mert csak ki kell ismerni, mire van szüksége a fogyasztónak. Legjellemzőbb és legpraktikusabb ez a marketing a mindennapi vagy gyakrabban használt tárgyak, szükségletek esetén.

Az igényteremtő marketing nehezebb műfaj, mert ez esetben a vásárlót meg kell reklámok révén „tanítani” arra, hogy legyen szüksége a termékünkre, szolgáltatásunkra. A „tanítási folyamat” hosszabb időt igényel és korántsem annyira biztos, hogy sikeres is, mint a már meglévő igénynél. A luxuscikkek esetén ez a marketingstratégia-típus mindenképpen szükséges, hiszen a ritkább és drágább cikkek nem tartoznak az emberek mindennapi használati tárgyai körébe, nincsenek az emberek gondolatainak előterében napi szinten.

A kisvállalkozások számára is ma már evidencia, hogy először ki kell tűzni az elérendő célt és ahhoz kell felmérni a piaci helyzetet, elemezve a rendelkezésre álló erőforrásokat és előnyöket, hátrányokat, rizikófaktorokat. Valamennyi információt össze kell gyűjteni és rendszerezni kell a stratégia egyes pontjain.

A következő cikkünkben majd az egyes marketingstratégiai modelleket ismertetjük.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketing története

CégbarátA marketing már ősidőktől kezdve az emberiség történetének része, főleg azon koroktól – főleg ókor Kr. e. 3000. – Kr. u. 476.  –  említendő már meg, amelyekben az emberek közötti cserekereskedelem már jelentősebb mértéket ér el.

A „market” angol nyelven piacot jelent. A marketing olyan társadalomtudomány, amely mind közgazdaságtannal, mind pszichológiával, mind szociológiával, mind antropológiával, mind vezetéstudománnyal, mind alkalmazott matematikával és statisztikával közös pontokat hoz létre annak érdekében, hogy egy terméket a piacon minél optimálisabb feltételek mellett lehessen értékesíteni. Nincsen szó tehát szimplán eladásnövelési technikáról, hanem ennél sokkal komplexebb cselekvéssorozat tudatos végrehajtásáról.

A marketing történetét korszakolják aszerint, mi volt a terméklétrehozók legtipikusabb stratégiája a bevételnövelés érdekében. Ez alapvetően attól függött, hogy milyen erőforrások álltak legkönnyebben rendelkezésre. Az alapcél természetesen mindvégig a bevételnövelés.

A kb. 1850-ig tartó első korszakra a termelésközpontúság a jellemző, mivel a természeti erőforrások kiapadhatatlannak tűntek és a gyártási technológia felpörgetésében látták a bevételnövelés lehetséges megoldását. Az értékesítés még akkor könnyedebben folyt.

A kb. 1940-ig tartó második korszak az értékesítés intenzitásának növelésében telt el. Az árubőség és a fogyasztói jövedelem megnövekedése, a vállalati verseny kiéleződése megkívánta, hogy az értékesítésre helyeződjék a hangsúly. A termékelőállítás mennyisége már megoldott volt a második ipari forradalom eredményként.

A kb. 1980-ig tartó harmadik időszak vevőorientálttá vált. A piaci helyzet még bonyolultabb lett a termékválaszték és fogyasztói igények differenciálódásának következtében. Egyre jobban ki kellett tudatosabban ismerni a vevők prioritásainak rendszerét, amelyek kielégítése lett a központi eszköz a bevételnövelés érdekében.

A ma is tartó negyedik korszak már társadalomfókuszú lett. A fizikai tárgyak előállítása helyett már a szolgáltatások lettek dominánsak. Az emberek noha differeciált igényekkel rendelkeznek, de a világméretű kereskedelem folytán az egyes igények tömeges megrendeléseket jelentenek az előállítók számára. Az internet elterjedésével megnövekedett az online-tevékenység jelentősége, fokozódik a környezetvédelmi szempont, mint eladható kapcsoltérték.

Mára egy vállalton belül a marketingtevékenységet ellátó részleg meghatározóvá vált a termelés szempontjából. Mindenhol cégreszabott marketingtevékenység zajlik, a különböző eszközöket egyedien dolgozzák ki.

A marketingeszközöket jelölő híres „4P” (termékpolitika – product, árpolitika – price, értékesítési politika – place, marketingkommunikációs politika – promotion) minden marketingtevékenység alapja. Ezeket az elemeket veszik sorra egy termékértékesítési politika kialakításánál, teljesen mindegy hogy exkluzív termékről vagy tömegcikkről van szó.

Az egyes P-kel folytatjuk ismertetésünket.

—–
Cikksorozatunkban a marketinget, mint segítő eszközt szeretnénk megismertetni az olvasóval, annak szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)